Néhány szó a Múltbanéző honlap használatához

  • Általános információ

Munkáim, írásaim az elmúlt kb. tizenöt évben készültek, esetenként több év alatt, többször is nekilátva, – s bár a honlapra feltöltésük előtt átnéztem, esetleg kiegészítettem azokat, mégis alapvetően az eredeti ismereteimet, az akkor kapott információimat tartalmazzák. Ezért felhívom Tisztelt olvasóim figyelmét arra, hogy a „kapott”ismereteim az idő folyamán állandóan bővültek/bővülnek, így egyes munkáimban (egymáshoz képest is) néha pontatlanságok, vagy akár nem-egyezések is előfordulhatnak, amik később majd helyükre is kerülhetnek.

Az eredeti munkáim nagy része önállóan hozzáférhető írásnak készült, így a felvezető részek tartalma igen hasonló volt. A honlapra felkerülésekkor kivettem írásaimból az ismétlődő, bevezető részeket, s csak azokat hagytam meg, amik az illető írás témájához szervesen kapcsolódnak. A munkákban, írásokban viszont jelzem a kapcsolódó témájú-, vagy tartalmú más írásaimat, még átugratás (link) formájában is.

  • Az időszámítás kérdése

Az ősi időkben való tájékozódásunk egyik fontos kérdése, az időpontok egységes és minél pontosabb meghatározása. Ennek érdekében bevezettem az m.e., a ma előtt, vagyis napjainktól való visszamenő időszámítási rendszert[1], és valamennyi írásomban ezt alkalmaztam. Az időmeghatározásaim pontossága általában nem nagyobb a száz-éves, távolabbi meghatározásoknál az ezer-éves, majd a pl. diagramoknál a tízezer-éves nagyság-rendnél[2]!

  • Bemutatott diagramok, térképek

Kapott információim alapján az írásaim diagramokat is tartalmaznak. A kapott adatokat, értékeket mindig, felülbírálás nélkül kezeltem, függetlenül attól, hogy azok valószínűnek tekinthetők, vagy nem. Megjegyzem, hogy sokakról később megtudhattam, a korábban nem értelmezhető adat valódi voltát, s már értelmezhető okát is, vagy a mögöttes tartalmat. A diagramokban szereplő időléptékek is 5-, 10-, vagy 20-ezerévesek, de egyes diagramokban eleinte durva, majd finomabb időléptékeket alkalmaztam a jelenség folyamatának kedvezőbb bemutatása érdekében. Általában felhívtam a figyelmet arra, hogy ezek a diagramok inkább csak a „trendek” bemutatására alkalmasak, bár ezáltal is sok mindent megtudhatunk a régmúlt évezredeiről.

Az ősi világról készített térképek is nagy pontatlanságokat tartalmazhatnak! Pl. az elsüllyedt földrészek ábrázolásánál csak a meglévő földrészek körvonalaiba lehetett behelyezni a ma már nem létező földrészeket, illeszkedésüket bemutatva, azzal a megjegyzéssel, hogy az ősi időkben a meglévő földrészek körvonalai is kisebb-nagyobb mértékben eltérőek, másmilyenek voltak (pl. azok süllyedése, liemelkedése, vagy pl. a tengerszint változása miatt!

  • Elnevezések

A munkáimban megjelenő, szereplő neveket, így népek, népcsoportok, városok, szakrális helyek, monostorok, személyek, stb. nevét hangonként kaptam meg, így valódiságukat, jelentésüket nem vizsgáltam, nem is vizsgálhattam.

Az első Szakrális Mahgar Királyság székhelyének, az első kárpát-medencei városnak neve VÉRA, benne a szakrális „fellegvár”-nak VRA, igencsak hasonlít a „város” szavunkra.

  • Hivatkozások, lábjegyzetek

A bemutatkozásnál megemlítettem, hogy a kapott információkat kezdetben igyekeztem beilleszteni az általános elterjedt, hivatalos ismeretekbe, majd úgy döntöttem, hogy változatlanul jegyzem fel és adom át a Tisztelt olvasóim számára. Ennek jegyében az ilyen munkáknál szokásos bizonyító, alátámasztó forrás-hivatkozások is elmaradnak, hiszen azok  – szinte kivétel nélkül – a belső/felső úton kapott információim(!), s ha mégis átvettem vagy hivatkozok más írásra, vagy munkákra, azokat forrásként pontosan meghatároztam, és idézőjelek között dőlt betűkkel jelöltem.

Ezek szerint az írásaimban gyakorta található lábjegyzetek főleg magyarázatokat, kiegészítéseket, esetleg más munkáimból kiemelt részleteket tartalmaznak. Van olyan munkám (pl. Magyar Szent Korona), ahol a kapott információk menetét hullámos-kerettel körülhatárolt dőltbetűs magyarázatokkal egészítettem ki.

  • Tartalomjegyzékek

A munkák, a rövidebb-hosszabb írások olvasását, áttekintését elősegíti a honlap baloldalán megjelenő Tartalom szegmens, amelyen kattintásra legördülően megjelennek az egyes fejezetek, alfejezetek megnevezései. Ezekre rákattintással a munka, írás megfelelő oldalára léphetünk, s ezzel felgyorsíthatjuk a kívánt részhez eljutásunkat.

[1] Nagyon fontos! Az itt alkalmazott „napjainktól számított”: m.e. időmeghatározás (ma előtti) – szemben az általánosan használt i.e., vagy Kr.e., Kr.u. időmeghatározásokkal – azt jelenti, hogy egy esemény hány évvel régebben történt napjainkhoz viszonyítva, s ezzel megkönnyíti, leegyszerűsíti a régi, vagy nagyon régi eseményeknek a múltat bemutató időszalagra helyezését. Ezzel az időmeghatározási módszerrel elkerülhetők, vagy csak néhány évre (munkáimnál pl. 15 évre!) csökkenthetők a rendkívül tág időintervallumban (a hosszú időszalagon) a különböző időszámítások, időpont meghatározások okozta bizonytalanságok és többnyire a nemkívánatos torzulások is (hiszen a régi időkben egyáltalán nem volt, nem is lehetett egységes időszámítás, de gondolhatunk pl. az Heribert Illig féle „kitalált középkorra”, a kb. 300 évre is).

[2] Az időmeghatározás egyik módja szén izotóp (C16) lebomlásán alapszik. Információm szerint ez csak bizonyos körülmények változatlan fennállása esetén tekinthető elfogadhatónak, tehát egyéb jelenségek mellett (pl. gondos mintavételezés) is csak időben korlátozottan alkalmazható (lásd erre vonatkozó írásomat).